Tizennegyedik

Sziasztok!

Ezer éve nem jelentkeztem, de amint a múltkor is említettem, totál semmi időm nem volt a héten.

Azonban itt a friss, khm...érdekes lett, főleg a vége felé, de ha béna és kicsit suta, akkor ne haragudjatok, mert Larry-s történeteket jóformán csak angolul(egyetlen magyar van a listámon) olvasok és azt a művészetet, amit egyes írók művelnek nem igazán tudom visszaadni.

Azért remélem nem akartok majd meglincselni és írtok véleményt, mert ennél a résznél különösen kíváncsi vagyok, mit is gondoltok.

A héten megnéztem a Szürke Ötven Árnyalatát a moziban, nem tudom ti láttátok-e már és mi a véleményetek, de én kidobott pénznek tartom. Sajnos túl nagyok voltak az elvárásaim, a film pedig nem érte el a szintet, amire vártam. Ezt nem tudom miért mondtam el, lehet csak időhúzás... Ki tudja.

A folytatás bizonytalan - remélhetőleg rövid - időn elül érkezik.

Mindenkinek Boldog Valentin napot, én bulizással fogom tölteni. Ti?

Millió puszi!

R.

-----

Louis Tomlinson

- Csak szórakozol, ugye? – kérdeztem sokkolva mondandójától, Niall pedig azonnal letette villáját és ijedten nézett rám.
- Nem! Az a rohadék egy lánnyal van! Egy lánnyal, érted?
- Jól van, azonnal hazamegyek, te is gyere és megbeszéljük, mit szólsz?
- Szó sem lehet róla! Én most megyek és az autók elé lököm! Senki nem szórakozik az ÉN...vagyis Niall-el!
- Esküszöm, egy szép napon összekötlek titeket és a Marianna Árok allján végzitek! Két hülye! – motyogtam mérgesen, mire Niall feje még érdekesebb lett.
- Nem értem miről beszélsz...
- Elmagyarázom, ha most szépen hazamész. Én is ott leszek fél óra maximum.
- De biztos ne ijesszek rá, csak egy kicsit? – kérdezte reménykedve.
- Kicsit se! – rivalltam rá, de csak hümmögéssel válaszolt.
- Otthon találkozunk – mondta végül és bontotta a vonalat.

  Természetesen a szöszit nem avattam be. Nem volt jogom tönkre tenni a boldogságát, még akkor se, ha így kibabrált vele a sors. Az volt a terv, hogy ráveszem Liamet, hogy látogassa meg őt és beszéljenek és jöjjenek rá, hogy egymás nélkül nem tudnak élni, hogy ezzel fölösleges legyen megtudnia bárkinek is, hogy az a szemét gyökér mit művelt. Persze, az már más dolog volt, hogy tervbe vettem annak a szemétládának a levadászását és életének alapos megkeserítését, de persze csak akkor, ha nem tud alapos magyarázattal szolgálni, hogy miért kegyelmezzek meg a heréinek. Semmiért....

  Gyorsan hazudtam valamit Niall-nek és megígérve neki, hogy bepótoljuk, majd rövid úton elmenekültem a házból, hogy hazarohanhassak és legjobb barátommal kibeszéljük a dolgokat. Út közben beugrottam egy vegyesboltba, vettem bort és sajtot meg egy fél kiló szőlőt, mert tudtam, hogy Liam ezeket jobban szereti, mint a sört, vagy bármi mást, valamint a veseelégtelensége miatt, elég ártalmas is neki a sok szesz, ezt pedig ugye első kézből tudtam.

- Hoztam kaját! – kiáltottam el magam, ahogy hazaértem, de válaszul csak halk szipogást hallottam a nappali felől, ahol Liam-et találtam és a szétbontott karácsonyfát, amit ugye az ő kérésére megtartottunk. A földön gubbasztott, egy törött gombot szorongatva kezében. – Mit csináltál, te nagy gyerek? – kérdeztem mellé kuporodva.
- Ez a szar megvágta a kezem! – tartotta felém véres tenyerét, arcán pedig apró könnycseppek szánkáztak le, amik biztosan nem a vágásból származó fájdalom miatt voltak ott.
- Annyira sajnálom – karoltam át vállát, vagyis inkább próbáltam, mert az edzőterem szépen megtette a hatását és én ki puliszka, nem voltam elég testes a feladathoz, valamint a karom is rövidke volt.
- Én is. Niall ennél jobat érdemel! Értem, hogy nem akar velem lenni, biztosan mondta is neked a telefonban, de akkor is... Az a szemétláda csak kihasználja! Láttam azzal a lánnyal, olyan szép. Ő sem érdemli meg. Tudod, még kicsit hasonlít is Niall-re.
- Mindkettő festett szőke? – kérdeztem ironikusan, mire felnevetett.
- Bolond vagy, ugye tudod? – nézett rám csillogó szemekkel, amit én egyetértő bólintással nyugtáztam.
- Hoztam bort és sajtott, meg szőlőt. Kibontom és megisszuk ketten, közben megnézhetünk valami hülye filmet, amit csak szeretnél, de ezt a vacakot hagyd itt, majd én mindent feltakarítok, ha lefeküdtél aludni.
- Köszi, anyuci – bújt hozzám gyerekesen, amit nem tudtam nevetés nélkül hagyni. – Sokkal jobban kedvellek, mióta meleg vagy. Így végre majd kibeszélhetjük milyen Harry az ágyban!
- Mintha te tudnád! – röhögtem fel, de kicsit megijedtem, mert mi van, ha igen?
- Fogalmam sincs, de te majd elmeséled!
- Dehogy mesélem. És mi még nem csináltunk semmit.
- Azért azt a két orált nem mondanám semminek. Olyan szép szája van, hogy iszonyatosan jól csinálhatja – dőlt a kanapénak álmodozva, tenyerét pedig a nadrágjába törölte, piros foltokat hagyva az anyagon.
- Hé! Nem álmodozunk Harry-ről. Ő csakis az enyém! – mordultam rá, majd pedig azonnal fülig pirultam, mivel rájöttem, mit is mondtam.
- Erre inkább nem mondok semmit. Hozd a bort és a sajtot, ne kelljen sokat várjak...
- És visszatért – csóváltam fejem mosolyogva, utalva Liam kötekedő és parancsoló hangnemére.

  A két nap szombatig nagyon-nagyon lassan telt. Persze Liam délutánonként velem volt, de az akkor sem volt ugyanolyan, mint Harry társaságát élvezni. Főztünk és áthívtuk El-t, meg a vőlegényét vacsorázni, valamit anya és a húgaim is felhívtak Skype-on és két órát beszéltünk péntek este. Megígértették velem, hogy a következő héten nálam lehetnek, szóval nem volt kibúvóm, főleg mivel szünet volt az iskolában. Boldog voltam, hogy velem lesznek, csak attól féltem, hogy e miatt kevesebbet fogom majd látni Harry-t. De végül is lenyeltem és csak örültem az érkezésüknek.

  Végül szombat lett hála az égnek és szinte tűkön ülve szálltam be a kocsimba, kicsiny hátizsákommal kezemben, hogy elindulhassak a birtokra a hosszú hétvégét ott tölteni. Novebmer volt, nagyon lehűlt a levegő, nekem pedig egyáltalán nem melegedett fel az autóm belseje, ami csak azt jelenthette, hogy utálnak odafenn és majdnem egy órát kell egy elromlott klímájú autóban kuksolnom, miközben szarrá fagyok. A kabátomat természetesen magamon tartottam és kesztyűt is húztam, de ez nem védett túl sokat. Mire odaértem konkrét jégkocka lettem, alaposan a frászt hozva ezzel az ajtó nyitó házvezetőnőre.

  Persze azonnal elvette a kabátomat és a táskámat, majd a meleg nappaliba tessékelt és leparancsolt a kanapéra, míg előkerít egy takarót és a ház urát természetesen. A helyiség és maga a ház egy fikarcnyit sem változott, ugyanolyan tökéletes katalógusba illő műdarab volt, mint azelőtt, egyedül én nem illettem oda a lilára hűlt ajkaimmal és remegő testemmel.

- Neked azonnal egy forró fürdőre van szükséged – karolt át hátulról Harry, teljesen a frászt hozva rám.
- Tudod, ha néha nem rémítenél meg, egészen kedvelhető alak lennél – csóváltam a fejem mosolyogva, de még mindig baromira vacogtam.
- Gyere, felmegyünk és megfürdesz – fogott kézen és felállítva minden további nélkül felmasírozott velem az emeletre. Így legalább alkalmam adódott alaposan megfigyelni csinos kis hátsóját, ami igazából egyáltalán nem volt nagy, csak éppen kézre álló és ha nem lettem volna kásásra fagyva, akkor meg is markoltam volna, minden szégyenérzetemet félretéve.

  A hosszú folyosón végig érve egy tágas helyiségbe értünk, amit bálterem-fürdőként azonosítottam, ugyanis hatalmas sarokkád és külön zuhanyfülke volt benne, két kagylóval, méretes tükörrel, fürdőszobai szekrénnyel, továbbá két wc is társult hozzá. Minden fehér és kék volt, a földön bolyhos szőnyeg hevert, az apró ablakokon pedig függöny lógott. Az egész laksáunk elfért volna benne.

- Itt maradsz míg megfürdök? – kérdeztem sokkal inkább reménykedve, mint kétségbe esetten. Nem volt mit tagadnom, az alatt a pár napocska alatt, míg nem találkoztunk, nagyon is hiányzott nekem. Jó volt látni őt, érezni a jelenlétét és azt kívánni, bár meg tudnám sorozat gyilkolni a lepkéket a gyomromban, amik annyira nevetségessé tettek.
- Ha szeretnéd – mondta elégedett vigyorral és becsukta a fürdő ajtaját.
- Nyilván nem azért kérdeztem, mert zavarna. Úgysem tudnék újat mutatni.
- Alul értékeled magad – lépett hozzám és lesegítette rám dermedt felsőmet, ettől a mozdulattól pedig egyből kiolvadtam. – Gyönyörű vagy – vezette végig ujjait vállamtól egészen csípőmig.
- Talán még sem volt helyes, hogy maradtál. Így soha nem érek el a forró fürdőmig.
- Ha szeretnéd még kimehetek – vonta fel szemöldökét, de nyilvánvalóan nem igazi ajánlat volt, ezt én is levágtam.
- Ha azt akarnám, akkor most kizavarnálak – nevettem halkan és néztem, ahogy ellépve tőlem megengedi a vizet, ami gőzölve ömlött bele a hófehér kádba.
- Milyen fürdősót szeretnél? – kérdezte a fiolák között válogatva.
- Te milyet szoktál használni?
- Inkább zuhanyozni szoktam, ezt a fürdőt a nővérem használja, ha úgy dönt meglátogat.
- Akkor legyen levendulás, az jót tesz az idegeknek. Lenyugtat – magyaráztam mosolyogva, közben kibújtam utolsó ruhadarbjaimból is, egy szál alsónadrágban maradva. Ez volt az a pillanat, amit Harry arra választott, hogy megforduljon. Azt hiszem lángra is kaptam, főleg a pillantásától, mely annyi mindent mondott egyszerre, szinte beleszédültem. Figyeltem, ahogy tekintetét végigvezette testemen, ahogy ajkait megnedvesítette és elégedetten csillogtak szemei. Annyit én is megértettem, hogy kíván és velem szeretne lenni, de ettől a felismeréstől kicsit megrémültem. Én is akartam őt, nem ezzel volt a probléma, hanem azzal, hogy nem tudtam mit is kellene mondanom vagy tennem.

  Szerencsére megoldotta ő a dilemmámat. Ellépett a kádtól, lenullázva a távolságot kettőnk között és ajkait az enyémekre préselte. Kezei a csípőmön nyugtatta, szorosan tartva, nehogy elhúzódhassak. Természetesen eszemben sem volt megtenni. Karjaimat nyaka köré fontam és kicsit felemelkedtem, hogy közelebb lehessek hozzá. Gondolkodás nélkül viszonoztam csókját, fejemet oldalra billentve, ezzel optimálisabb pozícióba helyezve magamat, hogy még inkább elmélyíthesse csókunkat. Alsó ajkamba harapott, amitől ugyan felszisszentem, de nem toltam el, inkább csak még közelebb törleszkedtem hozzá és vadságát viszonozva egyik kezemmel lelógó fürtjeibe téptem. 

- Olyan rohadtul hiányzott, hogy együtt legyünk – suttogta remegő lélegzettel.
- Ne legyél ilyen nyafka, inkább kapd le a ruháid és fürödj velem – toltam félre és lehúzva bokszerem villámgyorsan beugrottam a kellemesen tűzforró vízbe, amihez azonnal hideget is engedtem.

  Harry pár pillanatig emésztette amit mondtam neki, majd egy elégedett vigyor kíséretében levette melegítőfelsőjét, farmerját és papucsát is lerúgta, látnom engedve minden mesterien kidolgozott apró részletét nyúlánk testének. Meglepetésemre nem volt teljesen kocka hasa, inkább csak alakulóban lévő hasfal, ám v vonala egyszerűen tökéletes volt, a tetoválás fölötte pedig lélegzetelállító. Sőt igazából minden tetoválása az volt. Első ránézésre csak részegen összeválogatott kivágásoknak tűnnek, de ha jobban megfigyeli őket az ember, akkor rájön, hogy gondosan ki vannak találva, csodás részletekkel és biztos voltam benne, hogy mindegyiknek története van.

  Végül letolta alsónadrágját is, szabaddá téve félkemény férfiasságát. Tág szemekkel és elakadó lélegzettel figyeltem, ahogy ajkaira vigyor kúszik és ruganyos léptekkel mellém mászik a kádba. A víz nem volt habos, ezért tökéletesen láthattam minden részletét. Egy csöppet zavarban voltam, de hamar elmúlt, mikor meghallottam felszabadult nevetését és arcomba spriccelt egy kevés vizet.

- Ébresztő – kuncogott.
- Ez nem volt szép, Mr. Styles! – puffogtam és felhúzott térdekkel nekidőltem a kád falának. Fura volt, soha nem fürödtem együtt egyetlen férfival sem, kivéve Liamet, de ő nem számít, mert részeg volt és mikor besegítettem a kádba, engem is magával rántott. Ez viszont nagyon más volt, ugyanis Harry nem volt részeg, én pedig nagyon szerettem volna hozzá bújni, nyomokat hagyni puha bőrén és minden tudásom összeszedve eszméletlenre csókolni.
- Most haragszol, Louis? – kérdezte felvont szemöldökkel és lebiggyesztett ajkakkal.
- Nem, csak furán érzem magam – vallottam be.
- Szerintem csak engedd el magad, ne gondolj semmire és engedd magad az árral sodródni. – Hangja kedvesen csengett, mégis volt benne némi kötekedés is, amit azzal tett nyilvánvalóvá, hogy megragadta kezeimet és magához húzott, egyenesen terpeszben lévő lábai közé. Hurrá, csapdába ejtett a világ legszexibb férfija, nekem pedig laskatésztává változott az agyam. Magamnak kerestem a bajt, de nem gondoltam, hogy ennyire belemásztam.
- Ha azt hiszed, hogy ezzel oldod a zavarom, akkor nagyon tévedsz. Szerintem senki nem oldódna fel, ha egy álló farokra rántanák rá – panaszkodtam, de igazából egyáltalán nem bántam.
- Bárki boldog lenne, ha az a farok az enyém lenne – vigyorgott rám és még közelebb húzott, így nekipréselődtem ágyékának, ez pedig villámcsapásszerű elektromos kisüléseket gerjesztett egész testemben. Ajkaim elnyíltak, szemeim pedig kikerekedtek. – Erre várok két napja, most nem fogsz elmenekülni – suttogta és arcomat tenyerei közé fogva megcsókolt, nekem pedig az járt a fejemben, hogy a hosszú hétvégés x-box-ozástól, hogy jutottunk a kádban való csókolózásig, durván két perc alatt.
- El kellene zárni a csapot, mielőtt elárasztja a fürdőszobát – szakadtam el tőle légszomjtól fuldokolva, de ahogy rá pillantottam, ő sem volt másképp ezzel. Ajkai vörösek és nedvesek voltak, szemei csillogtak a heves csókcsatától.
- Akkor tedd azt, utána gyere vissza – adta ki az utasítást, amit teljesítettem is.

  Visszacsusszantam hozzá, de neki más tervei voltak. Ledöntött, hogy hátam a kád falának érjen, de nem egészen ülő helyzetben, pont úgy, hogy fölém tudjon hajolni, rajtam pedig úrrá lett a pánik. Nem tudtam, hogy mit szeretne, főleg akkor nem, amikor rám helyezte súlyának nagy részét, férfiassága pontosan az enyémhez ért, ezzel gyomromból földrengésszerű remegéseket kiváltva.

- Ne aggódj, nem foglak megerőszakolni – nevetett halkan, mielőtt megcsókolt.
- Hm... Ez igazán kedves tőled – hümmögtem még mindig teljes zavarban.
- Azonban ki szeretnék próbálni valamit.
- Megtudhatom, hogy mi az? – kérdezte elkadó lélegzettel, ugyanis idő közben elkezdte nyakam szívni, nagy valószínűséggel újabb élénk foltokat hagyva bőrömön. Kezdtem ellazulni, amikor megmozdult. Hatalmas tenyerébe fogta mindkettőnk farkát és lassan, nagyon lassan előre lökte csípőjét, ezzel egyszerre meglepve és kipréselve belőlem első meglepett sóhajomat. Nagyon jó érzés volt, ahogy puha kezei körém fonódott, férfiassága pedig hozzám ért, ettől pillanatok alatt felizgultam és megemeltem csípőmet, hogy félúton fogadjam döféseit.

  Szinkronban mozogtunk és egyszerre szakadtak fel belőlünk az egyre hangosabb nyögések. Lehunyt szemmel élveztem az aktust, bár igazából fogalmam sincs minek is nevezzem. Érintéseitől spirálban zuhantam orgazmusom felé, haszontalannak minősített kezeimmel pedig csípőjébe markoltam és erősebben húztam magamhoz, még több kontaktusárt könyörögve. Elégedetten mosolygott, de éreztem, hogy kezei elgyengülnek az élvezettől, ezért egyik tenyeremet az övére simítottam és így mozogtunk tovább. Nem kellett sok, élvezetem csúcsára értem, amin egy utolsó csók tolt át, hogy annak bizonyítékával szennyezzem a kellemes meleg vizet. 

- Felmelegedtél? – kérdezte kicsivel később, amikor már normálisan tudtam beszélni.
- Igen. Neked milyen volt? Mert te nem... – utaltam arra, hogy ő nem élvezett el.
- Nekem kicsit több kell ennél ahhoz, hogy kielégüljek – mondta, ettől azonban az az érzésem támadt, hogy nem vagyok neki elég.
- Ez miattam van? – kérdeztem bizonytalanul.
- Dehogy is. Az volt a lényeg, hogy te élvezd, ugyanis tudom, hogy neked még soha nem volt dolgod férfival és szerettem volna, hogy tudd, milyen az – puszilta meg fejem búbját, de a rossz érzésem nem múlt el.
- És mit tehetek érted, hogy ne maradj lógva?
- Azt hiszem ezt a hálószobában mutatom meg – vigyorgott és kipattanva a kádból lekapott a polcról egy fehér törölközőt és miután kisegített engem is, rám terítette, majd saját magának is választott egyet. Megfogta kezemet és bevezetett a már ismerős hálóba, a már ismerős környezetbe és ledöntött a már ismerős ágyba, fölém hajolt és megcsókolt. Nem tudtam, hogy helyesen teszem-e, de vágytam rá. Az akartam, hogy ő is élvezze az együttlétünket, még akkor is, ha nem voltam teljesen felkészülve arra, ami következik.